A hónap szentjei és ünnepei

MÁRCIUS

Boldog Meszlényi Zoltán püspök, vértanú
Ünnepe: március 4.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök. A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett. 1934-től az Egri Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több, egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke. Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. "Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!" – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta.
1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem letartóztatásának tényéről, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: "Ő többet szenvedett."
Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai. 2009. október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.

Szent Kázmér hitvalló
Ünnepe: március 4.

1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Sokszor a játék elől is elhúzódott imádkozni egy csöndes zugba. Ezt még lelki vezetőjének unszolására sem hagyta el, annyira fontosnak tartotta.
A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek magyar királlyá választották volna. Ekkor hadsereg élén vonult Magyarországra. Gyors visszavonulásának oka, hogy Mátyás tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal. Kázmér ebbe a kalandba csak becsvágyó apja kemény parancsa nyomán keveredett. Hazatérése után az akaratlanul elkövetett hibájáért keményen vezekelt. Bátyja viszont (II. Ulászló) Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt.
Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója!
Terjesztette hitét, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget és a Szűz Anyát.
Tüdősorvadásban halt meg fiatalon, 26 évesen, hosszú szenvedés után. A kor orvosai közt volt olyan, aki betegségét bűnös életmóddal javasolta gyógyítani. Határozottan utasította el a javaslatot: "Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét".
Vilniuszban temették el a székesegyházban. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

Árpádházi Boldog Erzsébet
Ünnepe: március 6.

V. István magyar király és Erzsébet kun királylány gyermeke. Négyéves korától a domonkosrendi apácáknál nevelkedett a Nyulak szigetén, nagynénje, Szent Margit felügyelete alatt. Ide kötötte őt a gyermeki szeretet is, mert atyja holttestét ide temették 1272-ben a főoltár alá. A rendi történetíró szerint a káptalanterem keresztoltára előtt temették el.

Szent Perpétua és Felicitas vértanúasszonyok
Ünnepük: március 7.

Septimus Severus császár uralkodása alatt, 202-ben véres üldözés tört ki Észak-Afrikában. Karthagoban börtönbe vetették Perpetuát és Felicitast másik három hittanulóval. Perpetua 23 éves, előkelő özvegyasszony volt. Csecsemőjét még a börtönben is szoptatta. Felicitas rabszolganő volt, és a börtönben szülte meg gyermekét. Március 7-én előbb az arénában egy vad tehén elé vetették, majd tőrrel agyonszúrták őket.

Istenes Szent János szerzetes
Ünnepe: március 8.

1495 március 8-án született Portugáliában, Liszabon közelében. Nyolcéves korában kalandvágyból megszökött. Volt pásztor, katona, és rossz társaságba kerülve hódolt a szerencsejátékoknak és ivászatnak is. Katona korában harcolt a törökök ellen hazánkban is. Jobb útra tért, midőn egyszer leesett a lóról és hosszabb ideig betegeskedett. Ezután könyv- és kegyszer-árusítással foglalkozott. Avilai Boldog János egyik prédikációja annyira megrendítette, hogy életét a betegek és szegények gondozására szentelte. Kórházat alapított, és azt kétkezi munkájával és koldulással tartotta fenn. A szellemi fogyatékosokról való gondoskodásával messze megelőzte korát. Az Irgalmas rendet ő alapította. Egy fuldokló kisfiú kimentésekor súlyos betegséget szerzett, és abba halt bele 1550 március 8-án, éppen a születésnapján, Granadában. 1690-ben avatták szentté. XIII. Leó pápa pedig a kórházak védőszentjévé tette.

Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnő
Ünnepe: március 9.

Előkelő római családban született 1384-ben. Már gyermekkorát is elmélyült vallásosság jellemezte. Szülei akaratából férjhez ment: Lorenzo de Ponziani felesége lett. Áhítat-gyakorlatait és a felebaráti szeretet cselekedeteit 40 évi házassága alatt sem hanyagolta el. A keresztény feleség és édesanya példaképe - 6 gyermeke volt. Fáradhatatlanul gondoskodott Róma szegényeiről, sőt, amikor már anyagi tehetsége nem volt, még koldulni is elment a szegények részére. Megalapította az Obláták társulatát, akik Szent Benedek szabályai szerint, de fogadalomtétel nélkül éltek. Férje halála után, 1437-ben az általa alapított kolostorba kérte felvételét. Itt fejezte be földi életét 1440 március 9-én. 1608-ban V. Pál pápa avatta szentté.

Savio szent Domonkos
Ünnepe: március 9.

Domenico Giuseppe Savio 1842. április 2-án született Riva da Chieriben, Torino mellett. Apja földműves, majd kovácsmester volt, anyja varrónő.
Szüleivel Murialdoba, majd Mondonioba költöznek. Tizenkét éves korában Bosco Szent János (a szalézi rend megalapítója) iskolájának, a Szalézi Szent Ferenc Oratóriumnak a növendéke lett. Itt megtanulta, hogy az Urat szolgálni, és Őt másokkal megszerettetni milyen nagy örömet jelent. Domonkos jóra buzdította társait, hogy járuljanak a szentségekhez és kerüljék a rosszat, segítsenek másokon és törekedjenek az élet-szentségre. 1856-ban barátaival megalapította a Szeplőtelen Szűz társulatát. Vezető egyéniség volt, sok társának jó barátja és példaképe, már életében "kis szent"-nek nevezték. Öt éves korától ministránsként szolgált, ezért lett a ministránsok egyik védőszentje. Pap szeretett volna lenni, de nem élt elég sokáig, hogy ezt megvalósíthatta volna. Földi életét egy hónap híján rövid 15 évben szabta meg a Teremtő. De neki ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szentek sorába lépjen.
1857. március 9-én halt meg tüdőbajban - emléknapja ezért van március 9-én.
XII. Pius pápa 1950-ben boldoggá, majd1954-ben tengernyi fiatal jelenlétében szentté avatta Domonkost. Attól a naptól kezdve egy papírlappal a kezében, amelyre elsőáldozásának a napján jóföltételeit írta, sok oltárról őrködik és mosolyog Savio Szent Domonkos iskolákban és műhelyekben, ahol fiatalok tanulnak és dolgoznak. Példaképe lett sok fiatalnak, akik nem csak élete során, hanem még inkább szentté avatása óta követik példáját.

A Győri Könnyező Szűz Mária
Ünnepe: március 17.

Walter Lynch, az írországi Clonfert püspöke a Cromwell Olivér-féle kegyetlen üldözés idején menekült el hazájából, és hozta magával a szülővárosából származó Mária-képet. A hazátlan püspök a törököktől feldúlt Magyarországon, Püski János győri püspöknél talált otthonra, aki 1655-ben győri kanonokká nevezte ki. 1663-ban temették el a győri székesegyházban. A sírja fölött elhelyezett Mária kép 1697 március 17-én, Szent Patrik, Írország apostola és védőszentje ünnepén reggel 6 órától 9 óráig véres könnyeket hullatott, és még ebben az évben elkezdődött az ír katolikusok üldözésének legvéresebb időszaka. A győri székesegyház ezidőtől fogva vált búcsújáróhellyé, és ma is buzgó tisztelet övezi a kegyképet, amely a Zichy Ferenc püspök által 1767-ben épített márványoltár felett, az északi hajóban nyert elhelyezést.

Szent Patrik püspök
Ünnepe: március 17.

Skóciában született 389-ben. 16 éves korában a pogány írek magukkal hurcolták, és hatesztendei rabszolgaság után az Úr egy álom-látomásban közölte vele a szabadulás módját. Isteni ösztönzésre Franciaországba ment, hogy a hittudományban járatos legyen. Szent Celesztin pápa kívánságára felvette a püspöki rendet és az írekhez ment. Harminc éves írországi működése alatt megszervezte az ír egyházat, sőt, a fejedelmet is megtérítette. Munkájára a kor egyik legnagyobb pápája, Nagy Szent Leo pápa is ösztönözte. Sok munkája mellett állhatatos, bensőséges imaélete volt. 461 március 17-én halt meg anélkül, hogy viszontlátta volna hazáját és rokonait.

Jeruzsálemi Szent Cirill püspök és egyháztanító
Ünnepe: március 18.

313 körül született. Mint jeruzsálemi püspök szinte egész életében az arianizmus ellen küzdött. 35 évi püspökségéből 16 évet töltött száműzetésben. 381-ben részt vett a II. Konstantinápolyi egyetemes zsinaton. Maradandó jelentőségűek katekézisei, amikben már rendszerezte a katolikus hittételeket. Különösen szépek az Oltáriszentségről és a szentmiséről szóló hit-elemzései. Az ő püspöksége alatt akarta a hitehagyott Julianus császár a jeruzsálemi templomot újból felépíteni, de terve nem sikerült.

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária Jegyese ünnepe
Ünnepe: március 19.

Dávid király nemzetségéből származott. Mivel a "vezéri pálca" már elvétetett Juda törzsétől és Dávid házától, Szent József a szegény kézműves emberek közé tartozott: ács volt. A Szentírás a legnagyszerűbb elismerést írja róla: Igaz ember volt. Az Újszövetség hajnalán ő a hallgató szent, akinek szavát nem jegyezte le a Kinyilatkoztatás, de példaképül áll minden keresztény előtt, mert ő az, aki állandóan figyelemmel és készséges lélekkel fogadta az égi indításokat. Ez a lelkülete tette alkalmassá arra, hogy a Szent Szűz jegyese, a Megtestesült Ige nevelőapja, a Szent Család őre legyen. Azt az egyedülálló kiváltságot kapta, hogy földi pályafutása befejezésénél a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus volt jelen.

Boldog Csák Móric O.P.
Ünnepe: március 20.

A legelőkelőbb és legrangosabb családok egyikéből, a honfoglalás óta vezető szerepet betöltő Csák nemzetségből származott. Valószínűleg 1270 körül született Ugodon vagy Pápócon. Apja halála után feleségül vette Aba Amadé nádor leányát, Katalint. Három év múlva feleségével együtt elhatározta, hogy szerzetes lesz. A Nyulak-szigeti dominikánus kolostorba léptek. 1309 január 11-én kelt levelében már minden vagyonáról lemondott. Szigorú aszkéta életet élt, mindenkivel szemben alázatos és szeretettel teljes volt. Minden szabadidejét imádságban töltötte. Különösen nagy áhítattal volt az Oltáriszentség iránt. A győri rendházban halt meg 1336 március 20-án, 11 nappal Húsvét előtt. 1494-ben avatták boldoggá. Sírjánál sok csoda történt.

Mongrovejói Szent Turibiusz püspök
Ünnepe: március 23.

1538-ban született Spanyolországban. Jogi tanulmányai után állami szolgálatba lépett. Öt évig volt Granada kormányzója. Majd elhagyva a világi pályát, pappá lett. Dél-Amerikába ment, és 1579-ben Lima érseke lett. Fáradhatatlanul buzgólkodott az indián bennszülöttek megtérítésén, testi-lelki nyomoruk enyhítésén. Mint jó pásztor, buzgóságával megújította Peru vallási életét. Megtanulta az indiánok nyelvét, sőt, papjaitól is megkövetelte, hogy tanulják meg az ottaniak nyelvét. Áldásos apostoli munkája kiterjedt az egész dél-amerikai egyházra. 1606 március 26-án halt meg Limában. 1726-ban avatták szentté.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása)
Ünnepe: március 25.

Hogyha Jézus élete József és Mária szerelmének gyümölcse lett volna, csupán emberi élet lenne. Kétségtelen, ezt az emberi gyümölcsöt Isten adoptálhatta volna, de ebben az esetben is csak egy Isten fiává lett embert ünnepelhetnénk. Márpedig a titok, amit a Szentírás és a hit megvall éppen az, hogy Isten saját egyszülött Fia lett emberré a megtestesülés által. Jézus az örök Atya ingyenes ajándéka, benne Isten az egyszülött Fiát adta nekünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Szűz Mária válasza az isteni megszólításra. Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült. A Szent Szűz "igen" szavára elindult az istengyermeki élet.

Forrás: Magyar Kurír, VP, katolikus.hu/szentek

Forrás: Magyar Kurír, VP, katolikus.hu/szentek, Adoremus