A hónap szentjei és ünnepei

Mindenszentek
Ünnepük: november 1.

Urunk, Jézus Krisztus megígérte, hogy: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt" Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a sok névtelen szenteknek nem tudtak külön-külön napot szentelni. Ezért a IV. századtól kezdve egy napot szentel Egyházunk, amikor minden szentjéről megemlékezik. 609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa keresztény templommá Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, mely valaha az összes pogány isten tiszteletére épült. A IX. században IX. Gergely pápa november 1-jére tette az ünnepet.

Halottak napja
Ünnepe: november 2.

Sajátos jellegű emlékezési nap. Az első nyom, amikor Sevilla-i Izidor püspök (+636) szerzeteseinek előírja, hogy a pünkösd utáni napon a megholtakért misézzenek. Halottak napjának tulajdonképpeni keletkezése, amikor Odilo, Cluny apátja 998-ban, a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést írja elő minden kolostorában november 2-án. A XII. és XIII. században egész Európában elterjedt. Ezért emlékezünk ma a szenvedő Egyház tagjairól, akik már előttünk jártak a hit jelével, hogy mielőbb eljussanak a megdicsőült Egyház üdvözült hívei közé.

Porres Szent Márton szerzetes
Ünnepe: november 3.

1579. december 9-én született Peruban, Limában. Édesanyja néger, édesapja spanyol nemesember volt, ő keverék tipus, úgynevezett mulat volt. Emiatt társadalmilag alacsonyabb szinthez tartozott. Apja is magára hagyta, mert mint kormányzó nem tarthatta házában két mulat gyermekét. Anyja gondos keresztény nevelésben részesítette, Martinico (Mártonka) példaképe lett társainak. Gyógyszerészetet, borbélymesterséget és seborvosi ismereteket tanult, elismert és jóhírű gyógyítója volt a környék betegeinek. Minden reggel szentmisén vett részt azután sötétedésig betegeivel foglalkozott. A hír és tekintély zavarta, ezért domonkos szerzetes lett, "oblatus". 1603. június 2-án vették fel hivatalosan, laikus testvérnek. Ettől kezdve mint betegápoló testvér dolgozott példamutatóan. Társai már ekkor szentnek tartották. A kolostoruk lassan kórházzá változott, elöljárója megütközésére. Sokat tett a szegényekért, élete kemény és alázatos volt, önfegyelmezése kitűnt, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget. Vezeklése és szigorú életvitele nagyon legyengítette, és amikor 1639 végén tifuszt kapott, szervezete nem bírt ellenállni. 1639. november 2-án halt meg a Hiszekegy imádkozása közben, amikor az "és emberré lett" szavakhoz ért. 1837-ben XVI. Gergely pápa boldoggá, 1962-ben XXIII. János pápa szentté avatta. Védőszentje az orvosi és ápolói szervezeteknek.

Borromeo szent Károly püspök
Ünnepe: november 4.

Neves grófi családból született 1538-ban. 22 éves korában nagybátyja, IV. Pius pápa Rómába hívta, és nagy műveltsége és mély vallásossága miatt bíboros államtitkárává és a milánói érsekség adminisztrátorává tette. 1563-ban pappá szentelték, 1565-ben pedig elfoglalta a milánói érseki széket. Bölcs szervezőerő, égő apostoli buzgóság jellemezte. Az 1567. évi pestis idején, amikor a város vezetői valamennyien elmenekültek Milánóból, ő hősies önfeláldozással állt helyt a vész sújtotta városban, és ápolta a betegeket. Minden vagyonát az ínséget szenvedőkre költötte, és ahol orvossággal már nem tudott segíteni, vigaszt öntött a lelkekbe. Papjainak gondját viselte. Hatalmas egyházmegyéjét háromszor látogatta végig. A kolostorokban és a szerzetesrendekben szerető szigorral szüntette meg a visszaéléseket. Bár az egyházi és világi vezetők barátságukkal tüntették ki, megőrizte alázatát, a szegények szerető atyja maradt. Előkelő kapcsolatait sohasem használta fel családi vagy baráti érdekek előmozdítására, csupán a lelkek és Isten Országának előmenetelére. Sokat tett a tridenti zsinat szerencsés befejezéséért, és ő volt az első, aki a zsinati határozatokat végre is hajtotta.

Szent Imre herceg
Ünnepe: november 5.

A szüzessége példa, de példa harcra edzettsége is. Magyar ifjúságunk védőszentje, akitől bátorságot, alázatot, Isten iránti szeretetet, imádságos lelkületet tanulhatunk. Kérjük Isten kegyelmét, hogy jó példát mutathassunk a fiatalok számára. Szent István királynak és Boldog Gizellának fiaként született 1000 és 1007 körül Székesfehérvárott. Hétéves korától Szent Gellért püspök nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. Fiútestvérei korán meghaltak, és így ő volt a trón várományosa. A királyi udvarban is az imádság, a rejtettség és a teljes lemondás szentje lett. Kegyelmi sugallatra a legkedvesebbet: teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek a veszprémi Szent György kápolnában. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, szűzi tisztaságát mégis megőrizte, élete így lett jel és példakép. Nem tudjuk ki volt a felesége, de méltó volt Imréhez, mert a házasságban a legnagyobb erényt többre értékelte mint a gyermekek utáni vágyat. Szent István király fiához, Imréhez intézett Intelmei, arról szólnak, hogy milyen legyen a jó keresztény uralkodó. Imre az is lett volna, ha egy vadászat alkalmával meg nem öli egy vadkan. Veszprém közelében halt meg 1031. szeptember 2-án. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök kanonizációjának évében, 1038. november 5-én őt is szentté avatták. Tiszta életével ma is útmutatója a jóra törekvő ifjaknak.

A Lateráni Bazilika felszentelése
Ünnepe: november 9.

A Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte. Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, és ezért a templomot "az összes templom anyja és feje" címmel ruházták fel. A XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az apostol-oltár maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.
A mai szentmise megtanít arra, hogy a templom szent és Istennek szentelt hely; a mennyország kapuja, mert összeköti a földet az éggel. Egyben az egész Anyaszentegyházat is jelképezi, melynek élő építőkövei az Egyház tagjai. Előre jelzi a feltámadás utáni állapotot, és úgy mutatja be a Jelenések könyve alapján, mint a mennyország jelképét. Végül figyelmeztet saját méltóságunkra is, mert a keresztség révén a Szentlélek templomai lettünk.

Nagy szent Leó pápa
Ünnepe: november 10.

A hagyomány annyit őrzött meg róla, hogy Tusculanumban született. Az első történelmi adat I. Caelestin pápa (422-432) idejéből van. Leo akkor mint diakonus Galliában járt. III. Sixtus (432-440) ismét Galliába küldte, és ott érte a pápa halálhíre. Őt választották meg utódjául. Pápasága alatt történt, hogy Attila 452-ben, Genzerich, a vandálok királya pedig 455-ben Rómát fenyegették. A szent pápa mindkettőt visszafordulásra bírta. Sokat küzdött az eretnek tanítások ellen. 451-ben az ő apostoli levele nyomán döntött a chalcedoni zsinat. Írásai és beszédei miatt az egyháztanítók között tiszteljük.
461. november 10-én halt meg. A Vatikánban temették el.

Szent Márton püspök
Ünnepe: november 11.

Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.

Szent Jozafát püspök, vértanú
Ünnepe: november 12.

Kuncewitz Jozafát 1580 körül született Wlodzmierzben. Ortodox szülőktől származott, katolikus hitre tért, és az egységért munkálkodott. Szívesen fogadta az Isten tanítását, életét Isten iránti szeretet jellemezte. 1604-ben bazilita szerzetes, 1614-ben archimandrita, 1618-ban polocki érsek lett. Sokat segítette a szegényeket. Fáradhatatlanul dolgozott a nyugati és keleti kereszténység egyesítésén. Az unió ellenségei életére törtek, és a lengyelországi Witepszkben 1623. november 12-én karddal kivégezték.

Magyar szentek és boldogok
Ünnepe: november 13.

A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld.
Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.

Nagy szent Albert püspök, egyháztanító
Ünnepe: november 15.

Az Anyaszentegyház "Nagy" melléknévvel és mint egyháztanítót "Doctor universalis" címmel említi. 1193-ban született a Duna melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is. 1254-ben a német rendtartomány főnökévé választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és mint lelkipásztor működött. 1280. november 15-én halt meg. A középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.

Skóciai szent Margit
Ünnepe: november 16.

Magyarországon született Réka várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett, 1043-ban. Atyja, Eduard, az angol trónt bitorló Kanut elől menekült ide. Anyja, Ágota, Szent István leánya. Atyja 1056-ban visszatért Angliába, ahol fia, Edgár, 1066-ban király lett, de 1072-ben az angolok elűzték. Özvegy édesanyja akkor gyermekeivel Skóciába menekült. Margit III. Malcolm király felesége lett. Mintaképe volt a tökéletes anyának, a hűséges feleségnek. Népének jótevője, a szegények segítője, az Egyház pártfogója volt. Edinburgh-ben halt meg 1093. november 16-án.

Nagy szent Gertrúd
Ünnepe: november 17.

A középkor egyik legkedvesebb alakja, és írásai miatt mindenkor a lelkiélet tanítómesterei közé fog számítani. Valószínűleg Thüringiában született, 1256-ban. Ötéves korában kolostorba került, és ott Szent Mechtild volt a tanítója. Kitűnően megtanult latinul, és nagy tudományos műveltségre tett szert. 26 éves korában lelki eljegyzésben volt része az Üdvözítővel, és ettől kezdve misztikus életet élt. Csodálatos kinyilatkoztatásokban volt része, elragadtatásokban, melyeknek valódisága mellett gyermekded egyszerűsége, józan bölcsessége és feddhetetlen életszentsége tanúskodott. Kinyilatkoztatásait az Üdvözítő parancsára latin nyelven leírta. Sok írása elveszett. A megmaradottakat tökéletes latin nyelvezet, nemes egyszerűség, világosság, teológiai mélység, és forró istenszeretet jellemzi. A nép kezdettől fogva szentként tiszteli.

A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója
Ünnepe: november 18.

Már a XII. századtól november 18-án ünnepelték Szent Péternek a vatikáni, Szent Pálnak az ostiai úton lévő bazilikáinak felszentelési ünnepét. Már a IV. században Szilveszter és Sziriciusz pápák megünnepelték a két bazilika felszentelését. Az újjáépített Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel (a Szent Pál bazilikát 1854. december 10-én). Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük. Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péternek vértanúságát, és az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét.
A két bazilika a kőfaragás művészetével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott, életükkel dicsőítették meg Istent.

Árpádházi Szent Erzsébet
Ünnepe: november 19.

Magyar királyunk, II. Endre és merániai Gertrud házasságából született 1207-ben. Már négy éves korában elkerült Wartburg várába. 1221-ben kötötték meg házasságát Lajos thüringiai tartományi gróffal. Minden kötelességét pontosan teljesítette. Mint feleség forrón szerette férjét, mint buzgó keresztény az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben tűnt ki. Jótékonyságát Isten csodával is jutalmazta (rózsacsoda). Egy éhínség alkalmával kiosztotta a csűrökben található összes gabonát, és 64 ezer aranyat. Férje megértően támogatta, de korán, 1227-ben Otrantóban, a keresztesháború előkészületei közben meghalt.Az irigy rokonság kiűzte Erzsébetet és gyermekeit Wartburg várából. Három évig tartott száműzetése. Magyarországi rokonait nem értesítette, csak Eckbert bambergi püspök könyörült meg rajta. 1228-ban felvette Szent Ferenc harmadik rendjének ruháját. Henrik, rokona, visszahívta és átadta Marburgot és környékét. Erzsébet kórházat alapított, a szegényeknek élt imádságban és a lélek vidámságában. 24 éves korában halt meg 1231. november 17-én.

Szűz Mária bemutatása
Ünnepe: november 21.

Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe, a nem sugalmazott Jakab-féle Proto-evangélium alapján valószínűleg a jeruzsálemi Mária templom felszentelésének évfordulója (543). A VIII. században keleten, a XII. században nyugaton is mindenütt elterjedt. Magyarországon már III. Béla király (+1196) idejében ünnepelték.
Tartalmában az ünnep az ősrégi hagyományt hirdeti: Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni. Damaszkuszi Szent János írja: "Ezért a kegyelem (ezt jelenti Anna neve) Úrnőt szült (Mária annyit jelent mint úrnő)". Három éves koráig a szülői házban nevelkedett, majd elvitték a jeruzsálemi templomba, és ott nevelkedett a templom szolgálatára szentelt hajadonokkal. Itt a Szentlélek irányításával nemcsak szüzességét őrizte, hanem a kegyelem is napról napra nőtt benne. Ragyogó tisztasága és kegyelemmel teljessége lett az alap arra, hogy általa szülessék a Megváltó a világra.

Szent Cecília szűz és vértanú
Ünnepe: november 22.

A Ceciliusok előkelő családjából származott. Szüzességi fogadalmat tett, és jegyesét, Valerianust isteni segítséggel nemcsak megtérítette, hanem hasonló életre vezette. Ugyancsak jegyesének testvérét, Tiburtiust, és az elfogatásukra küldött Maximust is Krisztus szeretetére és hitére vezette. Miután a három vértanúságot szenvedett, Cecilia a Praetextatus katakombában temettette el őket. Almachius prefektus a szegényeket gyámolító és hitükben megerősítő Ceciliát külön kínzás alá vetette. Sok gyötrelemnek vetették alá, míg végül kard általi halálra ítélték. A hóhér nem tudta lefejezni, bár háromszor csapott az elítéltre. Cecilia a hagyomány szerint még három napig élt, és I. Orbán pápa megerősítette a szentségekkel halála előtt. 230 körül halt meg Alexander Severus császár idejében, és a Kallixtus katakombában lévő családi sírboltban temették el. I. Pascal pápa 321-ben a Cecilia trasteverei háza fölé emelt templomba vitette át az épen maradt holttestet, amelyet 1599-ben ugyancsak épen találtak meg olyan helyzetben, mintha csak éppen akkor lehelte volna ki lelkét.

Szent Kelemen pápa, vértanú
Ünnepe: november 23.

Szent Kelemen pápa Szent Péter harmadik utóda volt. Ismerte még az apostol-fejedelmeket, sőt, Szent Pál őt is köszöntötte a filippiekhez írt levelében. Pápasága alatt a korintusi egyházban zavargások támadtak, azért a béke és egyetértés érdekében dogmatörténetileg nagyon fontos levelet írt. Chersonesosba száműzték és ott is halt meg 101-ben. Holttestét Szent Cirill és Metód vitték vissza Rómába.

Dung-Lac Szent András és társai vértanúk
Ünnepe: november 24.

Az apostoloknak a valóságos emberi történelemben kell hirdetniük az Isten országáról szóló örömhírt, és munkájukat majd az Egyház folytatja. Ezért Jézus felkészíti őket a nehézségekre. A földies gondolkodású és önző emberek ellenségeknek tekintették őket, mert áldozatról és Isten előtti felelősségről beszéltek. A szenvedéstől azonban nem volt szabad visszarettenniük. Isten ugyanis azért engedi meg a szenvedést, hogy ezzel is tanúságot tegyenek, és bemutassák az erények hősies gyakorlását. Akkor se ijednek meg, ha hozzátartozóik is ellenük fordulnak. Isten lelke irányítja majd szavaikat és tetteiket a tanúságtételben. Igazi erényük az állhatatosság legyen. A XVII. Században, Vietnámban papok, szerzetesek és világiak adták életüket hitükért. Voltak köztük misszionáriusok és bennszülöttek. Istenért készek voltak mindent odaadni. Így váltak a vietnámi egyház magvetőivé. Én is szeretnék valami szépet tenni Isten ügyéért.

Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanu
Ünnepe: november 25.

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton. Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje. Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

Marchiai Szent Jakab, áldozópap
Ünnepe: november 28.

Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.

Szent András apostol
Ünnepe: november 30.

András apostol, Jánossal együtt, Keresztelő Szent János tanítványa volt, és a tanúságtételt követő napot JÉZUS társaságában töltötték. András vitte hírül testvérének, Péternek, hogy megtalálták a Messiást.
Az első meghívott apostolok közé tartozik, az apostolok névsorában a harmadik. Betszaidából származott, és testvérével, Péterrel együtt halász volt. Az Úr a háló mellől hívta meg, és attól kezdve kétkedés nélkül hitt Jézusban, és mindenek fölött szerette Őt. A Szentírás igen szűkszavúan tesz említést Andrásról. Az első századig visszamenő hagyomány szerint Szkitiában hirdette az igét, majd Kisázsiában, a Földközi tenger vidékén, azután Tráciában és Görögországban. Ősi hagyomány szerint az achaiai Petrosban keresztre feszítették. Még a keresztről is prédikált, és tanúságot tett Jézus iránti szeretetéről.

Forrás: Magyar Kurír, VP, katolikus.hu/szentek, Adoremus