A hónap szentjei és ünnepei

JÚLIUS

Sarlós Boldogasszony - Szűz Mária látogatása Erzsébetnél
Ünnepe: július 2.

Mária útnak indul. Azért indul, hogy segítsen. Az Istennel való találkozás a másik ember felé kell fordítson bennünket. Nem tarthatom meg magamnak, amit kaptam. Nem csak nekem, mindenkinek akarja rajtam keresztül adni az Isten. Mária példája erősítsen a másik emberhez való fordulásomban. Magyarországon a régi szokás szerint ma ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária látogatását. Az aratási munkálatok miatt nálunk Sarlós Boldogasszony a mai ünnep népies neve. Mária az angyali üdvözlet alkalmával Gábriel főangyaltól tudta meg, hogy idős rokona, Erzsébet, Keresztelő Szent János leendő anyja már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban segítségére lehessen. Ehhez a látogatáshoz kapcsolódik Mária csodaszép hálaéneke, a magnificát, amely azóta is a keresztény ember kedves imádsága. Az ünnepet a világegyház május 31-én üli meg.

Szent Tamás apostol
Ünnepe: július 3.

Hiszem, ha látom! Milyen sokan gondolkodnak ma is így. Tamás kételye inkább így fogalmazható meg: bárcsak igaz lenne, de nem tudom elhinni. Ha kétely támad is szívünkben, Tamás megtanít arra, hogy kitartsunk az Egyház közösségében, ezzel Jézus közelében maradjunk. Ő majd megadja nekünk a bizonyosságot. Hitetlenkedve fogadta Jézus feltámadásának hírét. De maga az Üdvözítő győzte meg arról, hogy valóságos testben támadt fel, és Tamás apostol így vallotta meg az Egyház húsvéti hitét: "Én Uram, én Istenem!" Életéről nem tudunk semmi biztosat azon kívül, amiről az evangélium hírt ad. A hagyomány szerint India népeinek hirdette az evangéliumot. Edesszában a VI. századtól kezdve július 3-án emlékeznek meg holttestének átviteléről.

Portugáliai Szent Erzsébet, özvegy
Ünnepe: július 4.

Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, nevét is tőle kapta. 1271-ben született Aragóniában királyi családból, anyja Jolánta volt, II. Endre magyar király leánya. Hazájában Izabellának nevezik. Már születése békét szerzett: az örömre kibékült atyja és nagyapja, akik éppen háborúban álltak egymással. 12-13 éves gyermeklányként felesége lett a portugál Dénes királynak. Két gyermeket szült. Hősies volt a gyötrelmekben és a nehézségekben: imádkozott és jót cselekedett. Férje hűtlenségét és iszákosságát türelemmel viselte. Még törvénytelen gyermekeit is nagy szeretettel nevelte. Szeretete győzött, anélkül, hogy férje legyőzötté vált volna. A jámborság és emberszeretet mintaképe lett: betegeket gondozott, szegényeket ruházott, táplálta őket, gyakran szegény lányokat kiházasított, csakhogy megvédje őket a zülléstől. Férjét annyira megváltoztatta, hogy a néptől az "igazságos" jelzőt kapta. Békeszerző működése hozta a legáldásosabb eredményeket. Közvetített Portugália, Kasztília, Aragónia között, békét szerzett Nápoly és Szicília között is. Okossága és személyes varázsa hatásosabb volt, mint a hadszíntér pokla. Férje halála után javait a szegényekre hagyta és ferences harmad rendi lett. De még a zárdából is segítséget kellett nyújtani nagy problémákban. Szeretett volna békét teremteni egymás ellen háborúzni készülő fia és veje között. Ez az utazás volt utolsó útja, a békekötést már nem érte meg, lázba esett. Életereje gyorsan fogyott, már csak néhány napig élt csupán. 1336. július 4-én Estremosban hunyt el menye és fia karjaiban. A coimbrai klarissza zárdában temették el. 1612-ben sírját felbontották és testét teljes épségben találták. 1625-ben avatta szentté VIII. Orbán pápa.

Zaccaria szent Antal Mária áldozópap
Ünnepe: július 5.

A lombardiai Cremonában született 1502-ben. Páduában orvostudományt tanult, majd pappá lett. Mint misszionárius Szent Pált tartotta példaképének. Megalapította a Szent Pálról nevezett férfi kongregációt (a Barnabiták rendjét). Sokat fáradozott a hívek erkölcsi megújításán. Ô kezdeményezte a 40 órás szentségimádást és Jézus halálának emlékére a péntek délutáni harangszót. Szülővárosában halt meg 1539. július 5-én.

Goretti szent Mária szűz, vértanú
Ünnepe: július 6.

Szegény parasztcsaládban született 1890-ben, első gyermekként, Rómától délre, Corinaldóban (Ancona tartomány). Apjuk korán meghalt maláriában. Nettunó közelében, Ferriere di Conca-ban édesanyjának Máriával együtt kellett ellátnia a földet és a háztartást. Amíg a nagyobbak a földön dolgoztak, Mária az kisebbeket gondozta és főzött. Volt egy bérlőtársuk is a szomszédban, egy özvegyember és fia, Alessandro, nekik is Mária főzött. A fiúnak tetszett Mária, szeretett volna vele szórakozni, azonban közeledése eredménytelen volt. A kislány többre becsülte a tisztaság erényét. Mária mélyen vallásos életet élt, rendszeresen imádkozta az szentolvasót, tizenkét évesen volt elsőáldozó. Alig győzte a vasárnapot kivárni, hogy újra áldozhasson. Mindig engedelmes volt, ha megszidták nem mentegetődzött, nem duzzogott. Minden apróságnak örült, mindenért hálás volt. Szerény volt, sohasem hazudott. A fiú zaklatását nem merte elmondani édesanyjának, hogy ne terhelje, meg aztán a fiú meg is fenyegette, megöli, ha el meri árulni őt. Inkább még többet imádkozott az Égi Anyához erőért. Így érkezett el 1902. július 5-e, ez a végzetes szombat, amikor Mária megint egyedül maradt Alessandróval. A fiú a szobájába akarta csalogatni a leányt, amikor azonban megint sikertelen maradt csábítása, erőszakkal cipelte be. A kislány szüzessége védelmében keményen ellenállt, kiabált, védekezett. A felbőszült fiú ekkor felkapott egy kést, és 18 szúrással, vágással sebesítette meg a szerencsétlen gyermeket. Az elősiető szomszédok segítségével kórházba került Mária, kétórás műtéttel próbálták megmenteni, hasztalan. Másnapra meghalt. Halála előtt megbocsátott gyilkosának, mint Jézus is megbocsátott a bűnbánó latornak, és megáldozott. A fiút 30 évi kényszermunkára ítélték. Pár év után Goretti Mária megjelent neki, ettől kezdve a gyilkos megváltozott, megtért. Szabadulása után Mária édesanyjától is bocsánatot kért, együtt áldoztak az éjféli misén. Goretti Máriát 1947-ben boldoggá, majd 1950. június 24-én szentté avatták. A hatalmas tömeg miatt először történt, hogy a Szent Péter téren kellett az ünnepséget megtartani. Az eseményeken jelen volt a kislány édesanyja is, gyilkosa is, ami szintén egyedülálló volt az egyháztörténelemben.

Zhao Rong szent Ágoston áldozópap és társai kínai vértanúk
Ünnepe: július 9.

Szent Ágoston Kínában született 1746-ban. A császár katonaságánál szolgált, látva a szent5 vértanúk állhatatosságát, a keresztény hitre tért. Pap lett, és az evangélium hirdetéséért 1815-ben vértanúságot szenvedett. Ma emlékezünk meg számos vértanú társáról, püspökökről, papokról, szerzetesekről, világi hívekről és gyermekekről is, akik különféle életkorban szorongattatások között vallották meg Krisztus Istenségét Kína különböző vidékein.

Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje
Ünnepe: július 11.

480 táján született a közép itáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kísértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte. Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Háromévi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kísértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba. Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni. Meghalt 547. március 21-én (más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

Szent Henrik király
Ünnepe: július 13.

Bajor herceg volt 973-ban született, Szent István királyunk sógora. Szent Imre az ő nevét kapta a keresztségben. Német királlyá választották. A pápa 1014-ben római császárrá koronázta. Egész élete összefonódott az egyház életével. Minden erejével támogatta az egyházi reformokat, a szerzetesrendeket. Igen sokat áldozott a templomok építésére. Több püspökséget alapított. Az általa épített bambergi székesegyházban van eltemetve. III. Jenő pápa 1146-ban iktatta a szentek sorába.

Lelliszi szent Kamill áldozópap
Ünnepe: július 14.

Az abruzzókbeli Chieti közelében született 1550-ben. Fiatalkorában katonáskodott és könnyelműen élt, majd megtérve segítőtestvér kívánt lenni a kapucinus rendben. Betegsége miatt ez a vágya nem teljesült. Tanulni kezdett, és gyógyulása után pappá szentelték. 1582-ben megalapította a Betegek szolgáinak szerzetesrendjét, a kamilliánusokat, a betegápolás ellátására. A betegeknek nem csak testi gyógyulásáról, hanem a lelkéről is gondoskodtak. Rómában halt meg 1614. július 14-én.

Szent Bonaventúra püspök, egyháztanító
Ünnepe: július 15.

1218-körül született Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventúra (jószerencse) név a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emléke. 1218-körül, anyja fogadalmához híven, belépett Szent Ferenc Rendjébe. Elöljárói, felismerve tehetségét, a noviciátus után Orvietóba küldték a Rend első hittudományi főiskolájára, de már egy év múlva a párizsi egyetemre. 27 éves korában pedig a híres párizsi egyetemen kezdte meg tanári működését. A fiatal ferences egykettőre Aquinói Szent Tamás mellett a legünnepeltebb tanár lett. 1257-ben, 36 éves korában a Rend generálisává választották. X. Gergely pápa, a II. lyoni egyetemes zsinatra rendelte Szent Tamást is, Bonaventúrát pedig kinevezte bíborosnak. Egyhangúan neki tulajdonították, hogy a görögök visszatértek az Egyház egységébe, mikor letették a hitvallást. Bonaventúra hatalmas beszédében adott kifejezést a jelentős eseménynek. Már halálos betegen ment el a zsinat következő ülésére. Visszavonult, készült a halálra. A pápa kezéből vette a szentkenetet, és a feszületre függesztette tekintetét. Így halt meg 1274. július 15-re virradó éjjel.

Kármelhegyi Boldogasszony
Ünnepe: július 16.

Felfedezni életünkben Isten nagy tetteit, hálára gyulladni, és követni szavát, hirdetni szeretetét. Kármelhegyi Boldogasszonynak, Máriának egész élete hálaadás Isten nagy teteiért. A Szentírás számos helyen megemlékezik a Kármel-hegy szépségéről, ahol Illés próféta védelmezte az élő Istenben való hit tisztaságát. A XII. században néhány remete erre a hegyre vonult vissza a világtól. E kezdeményezésből alakult meg az Istenszülő Szűzanya pártfogása alatt szemlélődő életet élő karmeliták rendje. Az ószövetség tengerről felszálló felhőjében (1Kir 18,44), mely Illés próféta idejében a megmentő esőt hozta, a Szűzanya előképét látták. A Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletét magukkal hozták Európába is, amikor a szaracénok elől menekülni kényszerültek. A hagyomány szerint Mária, Szent Stock Simon rendfőnöknek átadta a skapulárét, vállruhát és különleges ígéreteket adott azoknak, akik azt hittel viselik.

Szent Zoerard András és Benedek remeték
Ünnepe: július 17.

A remeteség távol áll a mai embertől. A remete elvonulva a világtól egyedül Istennek él. Pedig mindannyiunknak szüksége van valamilyen szinten remeteségre. Városban pusztai magányod, fogalmaz Carlo Caretto. Szeretnénk megtalálni a csend helyét lehetőségét életünkben, hogy meghalljuk Isten szavát, és a szerint cselekedjünk. Lengyel származású magyarországi remeték. Andrásnak a másik neve Zoerárd (Szórád). A XI. században Szent István uralkodása alatt jöttek Magyarországra, s a Nyitra melletti Zobor hegyi bencés apátság tagjai lettek. A monostor apátja engedélyével a Zobor hegy egyik barlangjában remete életet kezdtek, majd a nagyobb magány után vágyódva a Vág folyó melletti Szkalkára mentek, ahol András meghalt. Benedek még három évig remetéskedett itt egyedül, amikor rablók megölték és a Vág vizébe dobták. Nyitrán Szent Emmerán vértanú templomában temették el, András holtteste mellé. Szent László király idején, 1083. július 17-én avatták őket szentté.

Szent Hedvig királyné
Ünnepe: július 18.

Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként.

Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte. Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta Hedviget, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.

A királylány 1384 őszén érkezett Krakkóba, és október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg a gnieznói érsek. A lengyelek, akik Hedviget királynőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni, ezért amikor Jagelló Ulászló litván fejedelem követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen fogadták, főként, mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

Hedvig, bár teste-lelke tiltakozott ellene, beleegyezett a nála 28 évvel idősebb pogány litván fejedelemmel kötendő házasságba, mert Isten akaratát látta benne. Ulászló 1386 februárjában testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett Krakkóban. Hedvig a Wawel katedrálisában nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét, majd február 18-án Jagelló Ulászló felesége lett. Március 4-én Ulászlót lengyel királlyá koronázták II. Ulászló néven.

A királynő tevékenyen részt vett az állam életében. Elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litván Fejedelemséget a kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott az újonnan kereszténnyé vált népről: 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára Prágában. Rómában elérte, hogy a pápa, IX. Bonifác engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is. Kórházakat látogatott, betegeket ápolt, sokat tett a parasztság nyomorának enyhítéséért.

Köztudott volt róla, hogy legszívesebben a kereszt előtt imádkozott. Saját karizmáját "a kereszt balgaságában" foglalta össze. Sok álmatlan éjszakát töltött a Wawel fekete feszülete előtt, hogy mindent alaposan átgondoljon és világosságot merítsen elgondolásaihoz. "Fac quod vides" – hallotta Jézustól, vagyis: "Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített szeretetemet, és tudni fogod, mit tégy."

Szentség hírében halt meg 1399-ben. A Wawel-katedrálisban temették el. 1997. június 8-án avatták szentté Krakkóban.

Brindisi szent Lőrinc áldozópap, egyháztanító
Ünnepe: július 21.

1559-ben született Brindisiben. 16 éves korában kapucinus lett. Velencében és Páduában tanult. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett. 1582-ben szentelték pappá. Nemsokára már nagyon ismert szónok és a papnövendékeknek teológiát tanított. Három éven át volt rendfőnök. Irodalmi műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította. Sok munkát írt a hit megvilágosítására. Szigorúság, bölcsesség, az Eukarisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. Mint állandó és eredményes igehirdető bejárta Európát. 1610-ben Székesfehérvár visszafoglalásakor ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat. Lisszabonban halt meg 1619-ben.

Szent Mária Magdolna
Ünnepe: július 22.

Mária Magdolna Jézushoz való ragaszkodása, Jézus iránti szeretete példa számunkra. Krisztus szeretete sürget minket. Válaszolnunk kell erre a szeretetre. Szeretetünk válasza a bűnbánat a Szentmise elején. Mária Magdolna bűnbánó galileai nő volt. Jézustól nyert bűnbocsánatot, és attól fogva az Üdvözítő hűséges tanítványa lett. Ott állt a keresztfa alatt is. Húsvét hajnalán ő lett "az apostolok apostola", mert ő vitte meg nekik a feltámadás örömhírét. Tisztelete főként a XII. században terjedt el a nyugati egyházban.

Szent Brigitta szerzetesnő
Ünnepe: július 23.

Szent Brigitta az Istenkeresés útján járt. Az aszkézis – a lemondás – gyakorlásával adott példát nekünk. Kövessük bűnbánattal, Isten és embertársaink iránti szeretettel. Svédországban született 1303-ban. Kislányként adták férjhez. Nyolc gyermeket hozott a világra, akiket nagy gonddal nevelt. Szent Ferenc Harmadik Rendjébe lépett. Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel. 1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt. Több művet írt, ezekben az általa megtapasztalt misztikus élményeket beszélte el. Rómában halt meg 1373. július 23-án.

Árpád házi szent Kinga szűz
Ünnepe: július 24.

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért "szemérmes Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

Szent Jakab apostol
Ünnepe: július 25.

Jakab apostol Betszaidában született. Zebedeus és Szalóme fia, Szent János evangélista bátyja volt. Az egyház hagyományában az "idősebb" nevet kapta, hogy megkülönböztessék a május 3-án ünnepelt "fiatalabb" Jakabtól.

Mesterségét apjától örökölte: halászatból élt. Az Úr, miután meghívta Pétert és Andrást, "folytatva útját megpillantotta Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Éppen hálójukat javították a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. Rögtön otthagyták a bárkát apjukkal együtt, és nyomába szegődtek." (Mt 4,21).

Jakab robbanékony természetű volt. Ezért nevezte Jézus őt és testvérét boanergésznek, ami annyit jelent: "a mennydörgés fiai".

Jakab lett a jeruzsálemi egyház püspöke Jézus halála után. Szent Pál tanúskodik arról, hogy megtérése után tizennégy évvel úgy ismerte meg őt mint Péter és János mellett az egyház "oszlopát" (Gal 2,1–10). Amikor Heródes Agrippa király 41–42-ben az egyházra támadt, elsőként Jakabot végeztette ki karddal. Ő lett az első vértanú az apostolok között.

Szent Joakim és szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szülei
Ünnepük: július 26.

Szent Anna talán nem is sejtette, kit bízott gondjaira Isten, amikor Mária édesanyja lett. Becsülettel tette dolgát, hitre, imádságra nevelte lányát. Sokszor mi is csak később vesszük észre, milyen nagy dolgot tett velünk az Isten. Legyünk mindig hálásak Istennek. Jézus Krisztus test szerinti nagyszüleinek, Szent Joakimnak és Szent Annának emléknapját tarja az Egyház. Az ő gyermekük volt a Boldogságos Szűz Mária. A II. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit. Szent Annát már a VI. századtól tisztelték Keleten, kultusza Nyugaton a X. században terjedt el. Szent Joakim tisztelete az újkorban fejlődött ki.

Szent Márta
Ünnepe: július 29.

Márta a betániai Lázár és Mária nővére volt. Jézus szívesen látott vendégük volt. Ő volt az, aki egy ilyen alkalommal buzgó lélekkel szolgált (Jn 12,2). "De csak egy a szükséges" - mondta neki Jézus. Neki mondta e szavakat is Lázár feltámasztása előtt: "Én vagyok a feltámadás és az élet." Válaszul Márta hitvallóan Jézus Messiásnak, Isten Fiának nevezte. Ő a háziasszonyok védőszentje. Kulcscsomóval vagy főzőkanállal szokták ábrázolni. Márta hite mindannyiunk számára példa. Testvére halála felett érzett szomorúságán átvilágít a Jézusba vetett hit. Erősítsük meg mi is a feltámadásba vetett hitünket. Kérjük Istent, adja meg a rendíthetetlen hit kegyelmét.

A 71 Irgalmas rendi Vértanú
Ünnepük: július 30.

A spanyol polgárháború vérengzései 1936. és 1939. között mintegy 1,2 millió ember életét követelték. A Szovjetunió támogatását élvező köztársasági kormány politikájának egyik jellemzője a szisztematikus keresztényüldözés volt: több mint 7 ezer pap valamint férfi és női szerzetes esett a terror áldozatául, de még a hitük mellett bátran kiálló világiaknak sem kegyelmeztek. A marxista ideológia torzszülöttjének, az új embernek, már nem volt szüksége templomokra, imára, Istenre. A legszörnyűbb módon legyilkolt ártatlan áldozatok között volt az a kilencvennyolc irgalmas rendi szerzetes-testvér is, akik közül hetvenegyet II. János Pál pápa avatott boldoggá 1992. október 25-én. Bő féléven belül (1936. július 25.-1937. február 11.) bekövetkezett vértanúságuk színhelye Toledo, Tarragona és Madrid környéke. Heten kolumbiai származásúak voltak – ők hazájuk első boldogjai –, a többiek a spanyol rendtartományok egyikéhez tartoztak. A legfiatalabbat 18, a legidősebbet pedig 75 éves korában ölték meg. 3 jelölt, 15 novícius, 18 egyszeri fogadalmas és 6 pap volt közöttük. A köztár-saságiak, a szerzetesekhez hasonlóan, intézményeikben ápolt betegeiket sem kímélték: pszichiátriai és epilepsziás betegek százait lődözték halomra. Mivel az Irgalmas rend hagyományaihoz híven sohasem politizált, a harcok kezdetén a testvérek még reménykedtek abban, hogy a polgárháborúhoz való semleges hozzáállásuk majd védelmet nyújt nekik és betegeiknek. A fanatikus dühtől szított ellenséges hordák azonban nem kímélték azokat a kórházakat és fogyatékosok intézeteit sem, amelyek feltételezéseik szerint a másik fél érdekeltségi körébe tartoztak. Az öldöklésekben a németek és olaszok által támogatott Franco tábornok nacionalistái sem maradtak el a spanyol kormánypártiak és szövetségeseik, a nemzetközi brigádok mögött. Az irgalmas rendi testvérek nem hagyták cserben bennük remélő szerencsétlen betegeiket, így ők maguk is a vérengzések áldozataivá váltak – hősi tanúságot téve hivatásukról és Jézus Krisztusról, akinek példáját követve a legdrágábbat, életüket áldozták embertársaikért. Voltak olyan irgalmas rendi közösségek, amelyeket a szerzetesek megalázása, bebörtönzése és kínzása után teljesen likvidáltak. A többiek után speciális kommandós osztagok folytattak hajtóvadászatot, akikre a végén szintén a kínhalál várt. A milicisták által megszállt kórházakban megtiltották az imát és az eucharisztia ünneplését. Az ottmaradt testvérek a tilalom ellenére utolsó leheletükig együtt imádkoztak rendtársaik, betegeik és üldözőik lelki üdvéért. A hetvenegy boldog spanyol irgalmas rendi vértanú méltó példaképe minden egészségügyi és szociális területen szolgálatot teljesítő kereszténynek. Forduljunk hozzájuk bizalommal, közbenjárásukat kérve Istennél betegeinkért, munkatársainkét és önmagunkért.

Aranyszavú (Krizolog) szent Péter
Ünnepe: július 30.

380 körül Imolában Bologna mellett született. 424-ben Ravenna püspökévé választották. Mély értelmű és eredeti prédikációi miatt kapta az "Aranyszavú" nevet. Egyike a legjelentősebb keresztény íróknak. Szoros kapcsolat fűzte Nagy Szent Leó pápához és a császári házhoz is. A tévtanító Eutychesszel szemben védelmezte a római pápák elsőségét. Imolában halt meg 450-ben.

Loyolai szent Ignác áldozópap
Ünnepe: július 31.

A spanyolországi Loyolában született 1491-ben. A királyi udvarban élt és katonáskodott. 1521-ben Pampelona várának védelmében megsebesült. Számára a hosszas ágyhoz kötöttség életfordulót eredményezett. A monserati kolostorban életgyónást végzett, azután egy Manresa melletti barlangban vezekelve írta lelkigyakorlatos könyvét. Egy szentföldi zarándoklat után kezdte meg iskoláinak végzését. 1534-ben hat társával megalapította a Jézus társaságot, amely az újkor egyik legeredményesebb rendje. Termékeny apostoli munkát végzett mind írásaival, mind pedig tanítványainak oktatásával, akik az Egyház megújulásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Rómában halt meg 1566. július 31-én. Sírja a római Il Gesu jezsuita templomban van.

Forrás: Magyar Kurír, VP, katolikus.hu/szentek

Forrás: Magyar Kurír, VP, katolikus.hu/szentek, Adoremus